Amikor a főcím montázs végén a kisfiú kiabálja, hogy KEEEZDŐDIK, nyitott somogyi hosszú e – vel, az nekem egy egész világot idéz fel, a hatvanas évek világát, a kevés televízióval, a falusi otthonossággal, az első amerikai rajzfilmsorozattal, ami átjutott a béketábor televízióinak képernyőjére is. Önöknek, mostani egyetemistáknak valószínűleg semmi mást nem jelent, mint egy filmből kivett szó, ami az előadás kezdetét jelzi
Önök már kutatási területként néznek erre a korra....
Kutatási, vizsgálódási területünk a film és a televízió
Kérdésünk: Hogyan lehet felhasználni a mozgóképművészet alkotásait a kutatásban és a tanításban.
Ezt nézzük meg néhány példán keresztül.
Azt leszögezhetjük, hogy a 20. század nem ismerhető meg a filmjei nélkül.
A film olyan, mint a múlt egy megkövesedett darabja, jó nyomozó kutatóként kell bánni vele.
Ráadásul a film nemcsak tükrözi a valóságot, hanem formálja is azt. Ez a visszahatás különösen megerősödött a televízió elterjedésével.
A fentiek igazolására többféle műfajból hozok példát.
Az első alkalommal beszélünk a film születéséről, a némafilmekről, a filmhíradók hitelességéről.
Megnézzük, miről árulkodnak az első hangosfilmek és egy az ötvenes évek közepén készült sikerfilm.
A második részben a hatvanas évek dokumentarista alapú játékfilmjeit taglaljuk.
Majd a legvégén a kereskedelmi televíziózás által létrehozott új műfajok megtévesztő átveréseiről ejtünk szót.
Az egész területre érvényes, hogy nem könnyű elválasztani a hitelest az alkotó szándéka szerinti valóságtól. Meg kell válogatni a filmeket. Nem az u.n. művészfilmek közül kell választani, mert azok általában a művész belső világát, vagy a koránál előbbre mutató szándékát tükrözik. A sikerfilmek, a hétköznapi, a kommersz a mi területünk.
Azt is tudnunk kell, hogy a film, a tévé a befolyásolás művészete. Legtöbbször az alkotók valamilyen célból készítik a művet, valamit be akarnak ültetni a nézők fejébe, akár saját kedvük szerint, akár / gyakran/ valamilyen felsőbb utasításnak vagy a közhangulatnak engedve. A hitelesség látszatát keltő hazugságoktól sem riadva vissza.
Meg tudják csinálni, tehát megcsinálják.
Ezt nem könnyű kimutatni a régebbi filmekben, de szinte kézzel fogható a ma televíziós művészetében.
A 21. században ez szinte már napi rutinná vált, hiszen valóságnak álcázott, megrendezett valóságsókat látunk, hitelesnek beállított celebeket bámulunk, vagy a számítógép virtuális világába burkolózva hisszük azt, hogy amit látunk és csinálunk az a való világ része.
A facebook milliós rajongó tábort összeszedő, rémséges, manipulált kisfilmjei hódítanak.
Szerencsére nem ez a témánk, mert képtelenség lenne szelektálni köztük, legyen ez a kétszáz év múlva kutatók gondja.
Azt remélem, ha kicsit beszélgetünk régi filmek kapcsán, talán ahhoz is közelebb kerülünk, hogy Önök ne essenek bele a valóságnak álcázott hétköznapok csapdájába.
A filmek itt vannak. Sokféle műfajban kínálják a kutatóknak magukat.
S hogy Asimovot idézzük:
A VÁLASZOK KÉSZEN VANNAK,
CSAK JÓL KELL KÉRDEZNI
Másik választott feladatunk, hogy kiránduljunk a filmkészítés területére. Arra biztatnék minden jövendő kutatót és tanárt, hogy akarjon videókat készíteni, és ne csak száraz anyagközlő felvételeket, hanem nagyobb közönség előtt is vetíthető, élvezhető videókat.
PÉLDÁK
Tegyük fel, hogy a hatvanas évek elejének korrajzát kell felvázolnunk.
A sok adat mellett természetesen filmeket is használunk a feladat megoldáshoz.
Olyan filmeket, amik ebben az időszakban játszódnak.
Találunk két filmet 1962 –ről. Mindkettő sikerfilm.
ESŐS VASÁRNAP
fekete-fehér, magyar romantikus dráma, 97 perc, 1962
rendező: Keleti Márton
Egy cikk a filmről - a filmhu oldaláról
CSINIBABA
színes, magyar zenés vígjáték, 100 perc, 1997
Rendező: Tímár Péter
Kritika: Népszabadság, 1997. február 13. Ilyenek voltunk
Melyiket választjuk?
Az Esős vasárnap c. film 1962 –ben készült, s ekkor is játszódik. A Csinibaba 1997 –ben készült és 1962 ben játszódik. Mind a két film szereplői ugyanarra a kimitudra készülnek.
Azt hiszem nem nagy dolog kitalálni, hogy a 62 -ben készült filmet választjuk.
A szereplők külső megjelenése, a város, a szokások, a beszédmodor hiteles, hiszen a szereplők akár a saját ruháikban, saját frizurájukkal is játszhattak volna.
A korabeli kritikákból tudjuk, hogy ez az akkori tinédzserek számára fontos film volt, feltételezhetjük, hogy általános, széles körben elterjedt érzéseket, gondolatokat, elvárásokat tükröz.
Az 1997 –ben készült Csinibaba 1962 -ről szól, de sokkal inkább az 1997- ben az értelmiség köreiben uralkodó vélemény erről a korról, mint a kor hű tükre.
Egyébként érdemes megnézni, e két fim kapcsán, milyen hamar le lehet bukni külső jegyeken...
Milyen nagy meglepetések érnének bennünket, ha régebbi korokban is lett volna már mozgókép.
Másik példa a hitelességről: nézzünk két olyan filmet, ahol nem a régebbi kort akarták felidézni, hanem a történetet hozták át egy másik korba.
MESEAUTÓ 1935 /MESEAUTÓ 2000
Az 1935 -ben készült Meseautó c. sikerfilmnek egyik kulcsjelenete, amikor Halmos úr a kávéház teraszán ülve, meglátja a kis gépírókislányt kiszállni a vezérigazgató luxusautójából, amit egy sofőr vezet, aki, mi tudjuk, a vezérigazgató maga, de Halmos úrban ez fel sem merül, hiszen egy sofőrt lát egyenruhában, sapkával.. rá se néz, hiszen az csak egy sofőr...
Milyen sokat mond ez a kis jelenet a korról, a viszonyokról,...
Sokmindent megváltoztattak, de ezt a jelentet szó szerint átvették az eredeti filmből. Egy baj van ezzel. Az 1935 –ben készült filmben Halmos tejesen normálisan viselkedik, A mai Halmos totál hülye kell legyen, ha nem ismeri fel a hölgy mellett ülő trikós, vigyorgó fickóban a vezérigazgatót, aki ráadásul munka közben is trikóban jár, és csak a vak nem látja, hogy ő az.
___________________________________________________________________________
ESŐS VASÁRNAP
fekete-fehér, magyar romantikus dráma, 97 perc, 1962
rendező: Keleti Márton
forgatókönyvíró: Pongrácz Zsuzsa
zeneszerző: Fényes Szabolcs
operatőr: Vagyóczky Tibor
vágó: Boronkay Sándor
szereplő(k):
Polónyi Gyöngyi (Balázs Ági)
Tordai Teri (Bakonyi Olga)
Halász Judit (Korompai Ica)
Mécs Károly (Kaszás Pali)
Páger Antal (Ági apja)
Béres Ilona (Hegedűs Erzsi)
Komlós Juci (Ági anyja)
Kálmán György (fényképész)
Bodrogi Gyula (Várday)
Földi Teri (Várdayné)
Tábori Nóra (Bakonyiné)
Egy cikk a filmről - a filmhu oldaláról
________________________
CSINIBABA
színes, magyar zenés vígjáték, 100 perc, 1997
rendező: Tímár Péter
író: Márton Gyula
forgatókönyvíró: Tímár Péter
operatőr: Szatmári Péter
jelmeztervező: Pártényi Zsuzsa
zene: Kispál és a Borz, Bágya András, Fényes Szabolcs, Majláth Júlia,Nádas György, Tamás Deák
producer: Rózsa János
vágó: Tímár Péter
szereplő(k):
Gálvölgyi János (Simon bá')
Reviczky Gábor (Cézár)
Andorai Péter (Purábl Kúnó)
Pogány Judit (Kalauznő)
Igó Éva (Margit)
Kovács Vanda (Etelka)
Lázár Kati (Ernestin)
Molnár Piroska (Aranka)
Almási Sándor (Attila)
Németh Kristóf (Félix)
Nagy Natália (Mancika)
Cseh Tamás (Angéla apja)
Kritika:
Népszabadság, 1997. február 13.: Ilyenek voltunk
Az előadás anyaga word formátumban innen letölthető
__________________________________________________________________________